GYIK

1.) Hogyan történik a kapcsolatfelvétel?

Emailben vagy telefonon lehetséges a jelentkezés. Ha dolgozom, nem tudom felvenni a telefont, de amint lehetséges, visszahívom. Emailben érdemes röviden megfogalmazni a problémát. Telefonon is megkérdezem a probléma jellegét, és pontosítjuk, hogy a probléma jellegétől függően ez család- vagy párterápiás vagy mediációs helyzet. Mivel nem vagyok orvos, így gyógyszert nem tudok felírni. A telefonos egyeztetés során megbeszéljük az anyagi részleteket is, a költségek függenek a terápia időtartamától.

2.) Mi történik az első találkozáskor? 

Az első találkozáskor felveszem az adatokat, meghallgatom a problémát, pontosítjuk, hogy egyéni, párterápiás vagy családterápiás helyzetről van-e szó, családterápia esetén a család többi tagja motivált-e a terápiára vagy ellenérzéseik vannak ezzel kapcsolatban. Abban az esetben megbeszéljük, hogyan lehetséges meghívni a család többi tagját a konzultációra illetve az is lehetséges, hogy csak a család egy része érkezik a konzultációra. Tájékoztatom a jelentkezőket a terápia menetéről, eszközeiről, szerződéskötésről, a terápia hosszúságáról.

3.) Milyen időtartamúak a konzultációk illetve a pár-, a családterápia hosszúsága?

Az egyéni tanácsadás 60 perces, a párterápia és a családterápia általában 90 perces, krízishelyzet esetén 2 órás időtartamú. A mediáció maximum 3 órás. Általában 3 konzultáció után kerül sor a szerződéskötésre, ahol megfogalmazzuk a problémákat, célkitűzéseket és meghatározzuk, hány alkalmas terápiára kerül sor. Ez a problémától függően lehet 5 - 8 vagy akár 12 alkalom is. A terápia eredményessége függ a kliensek motiváltságától, mennyire komolyan veszik és végzik el a házi feladatokat, mennyire őszintén  figyelnek egymásra. 

4.) Lehet egyedül is jelentkezni terápiára? 

Igen, egyedül is lehet jelentkezni terápiára. Különböző problémák esetén van lehetőség egyéni tanácsadásra. Párkapcsolati problémák esetén eredményesebb, ha a házaspár együtt érkezik konzultációra. Ha a házastárs elzárkózik a párterápiától, abban az esetben is van értelme az egyéni tanácsadásnak a párkapcsolati problémák megbeszélésével, illetve arról is beszélgetünk, hogyan lehet segíteni a házastársat abban, hogy nyitottá váljon a terápiára. 

5.) Családterápiára az egész családnak együtt kell jönnie?

Első vagy második üléskor érdemes az egész családnak együtt eljönnie a konzultációra. Ekkor a problémák megbeszélésétől függően pontosítjuk azt is, hogy a további ülésekre az egész család jön-e el, de sor kerülhet csak anya-lánya, apa-fia konzultációra vagy csak a szülőkkel közös konzultációra is a probléma jellegétől függően. 

6.) Hol történik a családterápia? Lehetséges a konzultáció a család otthonában?

A családterápia a családterápiás rendelőben zajlik, nem lehetséges a család otthonában. Egy külső helyszín a családnak segít abban, hogy jobban részt tudjanak venni a konzultációkon. Különböző eszközöket (színes ceruza, gyurma, labda, különböző játékok, tesztek...) is használunk a terápia során, ezek a családterápiás rendelőben megtalálhatóak. 

7.) Milyen gyakran ajánlott a konzultációkon való részvétel?

Krízishelyzet vagy sok probléma esetében (hűtlenség, bizalomvesztés, falcolás..) hetente ajánlott részt venni a konzultációkon. Amint javul a helyzet, csökkennek a problémák, a félreértések, javul a kapcsolat, a kommunikáció a családtagok között, foglalkoznak a házi feladatokkal és már úgy érzik, hogy elmúlt a krízishelyzet, át lehet térni a két hetente történő találkozásokra. Amikor a család úgy érzi, hogy már jobban tudják kezelni a konfliktushelyzeteket, problémákat, akkor sor kerül a három hetente vagy havonta történő találkozásokra.

8.) Mi történik egy családterápiás ülésen? 

Az első pár ülésen az ismerkedésre, a problémák összegyűjtésére, a családtagok közötti kapcsolat feltérképezésére, szerződéskötésre kerül sor nemcsak beszélgetéssel, hanem különböző családterápiás eszközök használatával. A szerződéskötés után egy-egy probléma mélyebb megbeszélésére kerül sor, a kommunikáció, a kapcsolatok javítása a cél, traumafeldolgozásra, eredeti családban átélt sérelmek feldolgozására is sor kerülhet. A családterápia alkalmaz "szoborépítést", a pszichodráma eszközeit, szituációs gyakorlatokat szerepcserével, szimbólumok rajzolását, a genogram, azaz a családfának nemcsak a megrajzolását, hanem a családból hozott minták megbeszélését is.  

9.) Miért jöjjön el a családterápiás ülésre az is, akivel nincsen semmi gond?

A családterápia elmélete szerint a "tünethordozó" - leginkább egy gyerek, akinél magatartási problémák jelentkeznek, állandóan fáj a hasa, a szobatisztasága után újból bepisil, romlik a tanulmányi eredménye, étkezési problémák jelentkeznek nála - a tünetével azt jelzi, hogy abban a családi rendszerben valamilyen változásra van szükség, valami nem jól működik a családban. Ezért nemcsak a tünethordozóval szükséges foglalkozni, hanem az egész családdal, mert ami a családban elromlott, az a családban tud meggyógyulni, és a gyógyuláshoz az egész család változására szükség van. 

10.) Miért jobb egy szakember, mintha a barátommal beszélem meg a problémát? 

Egy szakember nem helyettesítheti a barátot, de másként tud segíteni, mint egy közeli ismerős. A szakember, mivel nem érintett a közeli, személyes kapcsolatban, objektíven, reálisabban lát rá a helyzetre, a problémára, az érzelmei nem befolyásolják, nem lesz részrehajló a probléma megbeszélésében. A szakember szakmai tudásával, szakmai eszközökkel, módszerekkel hatékonyabban tud segíteni a változás elérésében. A családterapeuta a képzés alatt megtanulja a rendszerszemléletet, és ennek ismeretében jobban át tudja látni az egész családi rendszer működését, felismeri a kapcsolati problémákat, az eredeti családból hozott hibás mintákat, és szakmai alapokkal tud segíteni a kapcsolatok helyreállításában, a hibás minták átalakításában. Ahogyan az autónkat autószerelőhöz visszük vagy probléma esetén fogorvoshoz megyünk, ugyanúgy párkapcsolati vagy családi problémák esetében a szakember, egy pár-, családterapeuta tud segíteni a problémák megoldásában. 

11.) Milyen titoktartási szabályok vonatkoznak a családterapeutára? 

A titoktartás alapvető része a terápiának. A terápiás információk nem adhatók ki harmadik félnek a kliens beleegyezése nélkül. A terapeuta készíthet jegyzeteket, de ezekhez csak a terapeuta férhet hozzá. 

Kivételes helyzetek a titoktartás alól:

- gyermekveszélyeztetés, erőszak - ezekben az esetekben a terapeuta jelzést küld ( a családot tájékoztatva) a Család- és Gyermekvédelmi Szolgálatnak, gyámhivatalnak. 

12.) Mi az a családterápia és mikor ajánlott? 

A családterápia egy olyan pszichoterápiás módszer, amely az egész család rendszert vizsgálja: a kapcsolatokat, a kommunikációs mintákat, szerepeket, a dinamizmust. A cél, hogy a családtagok jobban megértsék egymást, javuljon a kommunikáció, hatékonyabb módon tudják kezelni a konfliktusokat, kialakuljon a harmonikus családi harmónia, elmúljanak a gyermekek tünetei. 

Ajánlott a családterápia, ha: 

- gyakori konfliktusok, viták, kommunikációs zavarok jelentkeznek a családban, a családtagok ezeket nem tudják megoldani családon belül

- valamilyen életválsággal néz szembe a család (költözés, válás, betegség, haláleset)

- egy családtag viselkedészavara kihat az egész család működésére

- a családi rendszerben "elakadás" van

- a családtagok eltávolodtak egymástól, bizalomvesztés alakult ki

13.) Lehet-e online formában tartani a családterápiát? 

Előnye a videós terápiának: nem kell utazni, nincsenek távolsági nehézségek, rugalmasabb időpontokat is be lehet állítani.

Technikai feltételek: stabil internetkapcsolat, jó hangminőség, kamera

Problémák: kisebb gyerekekkel így nem lehet családterápiát folytatni, bizonyos gyakorlatok csak személyes jelenlét esetén működnek.

Saját tapasztalatom: a covid-időszak alatt csak online terápiára volt lehetőség, mely teljesen jól működött egyéni tanácsadás, párterápia és mediáció esetében.