Hogyan kommunikáljunk a gyerekünkkel?
Kommunikáció a családban IV. rész
Miért alakulhat ki konfliktusos kapcsolat, "rossz" hangulat egy szülő-gyerek kommunikáció esetén? Ennek gyakran a "hibás" kommunikáció az oka. Előfordulhat, hogy nem megfelelő módon adjuk át az üzeneteinket, vagy nem halljuk meg, nem értjük meg, amit a gyerek valójában mondani szeretne, nem figyelünk rá teljes figyelemmel.
Ebben a cikkben bemutatom a helyes és a hibás kommunikációt példákkal együtt – ezek segítenek a szülő-gyerek kommunikációban, kapcsolatban.
Hogyan lehet jól kommunikálni a gyermekünkkel?
1.) Teljes odafigyeléssel! Közben ne telefonozz, nézz a gyermeked szemébe! Kérdezz vissza:
Példa:
"Ma akkor jól érezted magad az iskolában?"
"Jól értem, ma nehéz napod volt?"
2.) Ne oldd meg rögtön a problémát, ne a megoldást keresd! Először a gyermeked érzéseire figyelj, és ezt jelezd is vissza neki:
Példa:
"Megértem, hogy szomorú vagy."
"Megértem, hogy nagyon bánt ez a helyzet."
"Jól látom, hogy csalódott vagy?"
3.) "Én-üzeneteket" használj hibáztatás helyett. Azt mondd el, hogy Te mit érzel, hogyan érzed magad!
Példa:
"Aggódtam, hogy nem értél haza időben".
"Nagyon szomorú vagyok, hogy nem vigyázol a táskádra, és a földre dobtad."
4.) Pozitív megerősítés – dicsérd a próbálkozást, ne csak az eredményt:
Példa:
"Látom, mennyi energiát tettél ebbe a rajzba!"
Kommunikációs hibák:
1.) Nem vesszük figyelembe a gyermek érzéseit, véleményét. Adjunk lehetőséget arra, hogy elmondhassa a gyermek: szeretné nézni a filmet vagy még nincs kedve fürödni menni. Lehetséges, hogy figyelembe vehetjük a kérését, de előfordulhat az is, hogy nem, a lényeg, hogy jól kommunikáljunk és együtt beszéljük meg ezeket a helyzeteket.
Helytelen reagálás:
"Ne beszélj vissza, csak csináld, amit mondok!"
2.) Nem helyes, ha a gyermeket kritizáljuk, negatívan minősítjük, mert ennek az a következménye, hogy a gyerek elveszíti az önbizalmát, nem mer semmibe belekezdeni, rossznak gondolja magát:
Példa:
"Milyen lusta vagy!"
"Hogyan lehetsz ilyen gyáva nyúl?!"
3.) Probléma, ha a szülő nem figyel a gyermekére, beszélgetés közben telefonozik. A gyermek szomorú, csalódott lesz, azt érzi, hogy nem fontos a szülőnek, zavarja a szülőt.
4.) A szülő nem érzi át és nem érti meg gyermeke lelkiállapotát, érzéseit.
Példa:
"Ne sírj, ez semmiség!"
5.) Túl sok tiltás, "ne" és "nem" túlzott használata:
Példa:
"Ne szaladj!"
Helyes mondat: "Sétálj lassabban, kérlek."
A
hibás kommunikáció nem egyetlen nagy hiba, hanem sok apró félreértés egymásra
épülése.
A gyerek érzelmi biztonsága azon múlik, hogy meghallják, megértik és komolyan
veszik-e őt otthon.
Próbálj egy pontot kiválasztani, és a következő héten tudatosan arra figyelni, a helyes mondatot alkalmazni!
Folytatás hamarosan…
