Kommunikáció a családban I. rész

Sok családban nem a szeretet hiánya, hanem a félreértések, a kimondatlan érzések és a rossz kommunikáció okozza a legtöbb feszültséget. A jó hír az, hogy a meghallgatás, az empátia és az őszinte párbeszéd tanulható – és képes újra közel hozni egymáshoz a családtagokat.

Miért nehéz néha megérteni egymást a családban?

Az emberi kapcsolatokban nélkülözhetetlen a kommunikáció. Ha nem beszélünk, akkor is kommunikálunk. Nem lehet nem kommunikálni. Kommunikálhatunk szóban, testbeszéddel, figyelemmel, hallgatással. Az a tapasztalatom, hogy nagyon sok konfliktus, eltávolodás, sebzettség, fájdalom, feszültség oka a kommunikációból ered. A helytelen kommunikáció, a kommunikáció hiánya, a félreértések, a fájdalmak, elhidegülés, meg nem értettség ismétlődése fokozatosan rombolják az emberi kapcsolatokat. A probléma, hogy a kommunikációt nem tanítják az általános vagy a középiskolákban, hanem családi mintáink alapján kommunikálunk. A jó hír, hogy a kommunikáció, egymás meghallgatása – ezek tanulható módszerek.

A jó kommunikáció, a jó meghallgatás, figyelem a másik felé, empátia, "értő figyelem" – mind segítenek abban, hogy javuljon a kapcsolat, mélyüljön a bizalom, erősödjön az összetartozás érzése, jól érezzük magunkat családi kapcsolatainkban. Egy kapcsolatban nagyon fontos érzés: "meg vagyok értve, meghallgat és figyel rám" a társam, megértenek a szüleim.

· Hogyan kommunikálunk?

• "olaszosan" – kikiabáljuk, gondolkodás nélkül, hangosan mondjuk a szavainkat, nem figyelve arra, hogy indulatból megbánthatjuk a másikat

• 3 napig sem beszélek – időre van szükségem, "lenyelem" vagy a hallgatással büntetem a másik felet

• asszertíven: tisztelettel fordulok a másik felé, nyíltan ki merem mondani az érzéseimet, igényeimet, de mellette meghallgatom a másik felet, annak érzéseit és igényeit is figyelembe veszem

• passzívan: nem merek beszélni a saját érzéseimről, igényeimről, a problémákról, nem tudom "megvédeni" magam

• agresszívan: "mondom a magamét", nem figyelek a másikra, nem is engedem szóhoz jutni a másikat

• "mérgező" szavakkal, sértegetéssel, kritizálással bántom a másik felet, ezzel aláásva a másik önbizalmát, önértékelését

· Miért alakulnak ki kommunikációs problémák a családban?

• gyermekkori minta: ezt láttuk, tapasztaltuk meg a családunkban

• agresszívek vagyunk, bántóan vagy "olaszosan" kommunikálunk,

• nem tanultuk meg, nem láttunk mintát arra, hogyan fejezzük ki az érzéseinket

• az eredeti, gyermekkori családban az agresszió miatt azt tanultuk meg, hogy visszahúzódónak kell lennünk, félünk, hogy negatív következményei lesznek annak, ha nyíltan megfogalmazunk bármit, passzívvá váltunk

• "rohanó" világ: sietünk a munkába, sok a feladatunk, a programunk, leköt a számítógép, közösségi média – "nincs időnk", nem figyelünk a másikra

• családi rítusok hiánya: nincs közös étkezés, van, aki a televízió előtt eszik, van, aki számítógépes játék közben – elindult egy "elidegenedés" a családban

• félreértett kommunikáció: nem azt értjük meg, amit a másik mond, félreértjük, de nem kérdezünk vissza, "elbeszélünk" egymás mellett

• nem a megfelelő időben kommunikálunk: hazajön a társunk fáradtan a munkából, nem zúdíthatunk rá bármit, adjunk időt arra, hogy ki tudja egy kicsit pihenni magát és oda tudjon figyelni

• "csak" a családi szervezési feladatokat, "mosógépjavítást", bevásárlást beszéljük meg

• nem hallgatjuk végig a másikat, belevágunk a szavába

• addig tartjuk fontosnak a beszélgetést, míg mi beszélhetünk, a másiknak nem adunk erre időt
II. rész hamarosan