Kommunikáció a családban III. rész

A kulcs nem a szavakban, hanem a figyelemben, az empátiában és az őszinte, "én-üzenetekkel" teli párbeszédben rejlik.

Jó gyakorlatok és technikák a kommunikációban

a) Türelmes meghallgatás: hagyni, hogy a társunk, a gyermekünk végig el tudja mondja a napi élményét, problémáját, ne szakítsuk félbe. Lássák rajtunk, hogy érdekel, ami vele történt, figyelünk rá.

Példa:

"Képzeld, anya, ma nagyon vicces volt, mikor a tanító néni azt írt a táblára….."

Helytelen reagálás: "Haladj már, nincs most idő erre, még tanulnod kell a dolgozatra!" A gyermek szomorú, csalódott vagy dühös lesz, mert nem mondhatta el az élményét.

Előfordul, hogy terápián a gyermekek úgy nyilatkoznak: "Én rossz vagyok, a gyerek csak gondot okoz, nekem biztosan nem lesz gyerekem!" – amikor a gyermek azt tapasztalja, hogy a szülei rendszeresen "elutasítják", nincsen idejük őrá, ő csak problémát okoz a szüleinek.

Helyes válasz: "Nahát, meséld el, mi volt a vicces?" A gyermek örömmel elmeséli a történetet, és közben azt tapasztalja meg, hogy az anyukáját érdekli, mi történt vele. Ez csak pár perc időt jelent, és ha ezek után azt válaszolja az anyuka: "Örülök, hogy ilyen jó napod volt! Ha egy kicsit pihentél, kezdd el tanulni a verset!" – a gyermek nyugodtabb lelkiállapotban tud belekezdeni a tanulásba, mert az anyukájával meghitt kapcsolatban töltött pár percet.

b) Aktív hallgatás és visszatükrözés: nagyon fontos a meghallgatás, de ugyanolyan fontos visszakérdezni az elhangzottakra, hogy jól értettük-e, azt értettük-e meg, amit a társunk, gyermekünk elmondott.

Példa:

Helyes válaszok, visszajelzések: "Jól értettem, a tanító néni tényleg ezt írta a táblára…..?"

"Úgy látom, hogy a munkatársad ma nagyon rossz hangulatban volt, ha ezt a kijelentést tette…."

c) Én-üzenetek használata a "te-üzenetek" helyett, vádaskodás kerülése:

Példa:

Helyes mondatkezdések: "Én úgy érzem…" "Az fáj nekem …"

"Amiatt aggódom ….", "Úgy látom …", "Azt vettem észre, hogy …."

Helytelen mondat: "Már megint a szobában hagytad a kávéscsészédet!"

Helyes reagálás: "Nagyon bánt engem, és úgy érzem, hogy nem figyelsz arra, amit megbeszéltünk korábban a kávéscsészékkel kapcsolatban,

Helytelen mondat: "Elegem van, hogy megígéred, hogy elmosogatsz, és soha nem tartod be, amit ígértél!"

Helyes mondat: Nagyon szomorú és csalódott vagyok. Megígérted, hogy elmosogatsz, mire hazaérek a munkából. Nagyon jól esett volna, ha a tiszta konyha vár munka után. Miért nem tetted meg? Most ugye belefér az idődbe?

d) Empátia és figyelem a kommunikációban: nemcsak figyelünk a társunkra, gyermekünkre, amikor beszél, hanem próbáljuk átérezni a helyzetét, felismerni az érzéseit, együtt érezni vele.

Példa:

Anya, ma nem vettek be a fiúk délután a fociba!

Helytelen mondat: Ugyan, ne foglalkozz velük! Nagyon buták, önzők!

Helyes mondat: Nagyon sajnálom, hogy nem vettek be a fiúk. Megértem, hogy szomorú és csalódott vagy emiatt. Hogyan segíthetek Neked? Szeretnél még beszélgetni erről? Kik ezek a fiúk? Mások nem szoktak focizni? Készítek egy teát, és beszéljük meg!

IV. rész hamarosan