Nyitott és zárt kérdések szerepe a szülő-gyerek kommunikációban

A kommunikációban mit is jelent pontosan a "nyitott és zárt kérdések" kifejezés? Mikor, melyik kérdést érdemes feltennünk?

A zárt kérdések rövid választ igényelnek, leginkább "igen, nem" válaszokat kaphatunk ezeknél a kérdéseknél. Példa: "Jó volt a napod?" Válasz: "Igen". Ezek a kérdések és válaszok gyorsan lezárják a beszélgetést. Akit kérdeznek, úgy érezheti, hogy a másik fél kíváncsiskodik, faggatózik, és el is megy a kedve az ilyen jellegű beszélgetéstől, hiszen ezeknek a kérdéseknek a mentén nem tud kialakulni mély, meghitt beszélgetés.
Ezek a kérdések nem ösztönzik a gyermeket arra, hogy kifejtse a gondolatait vagy érzéseit.

Mégis, bizonyos helyzetekben szükségesek ezek a kérdések. A gondoskodó, figyelmes szülő fontos, hogy ilyen kérdéseket is feltegyen a gyermekének:

• Megmostad a fogad?
• Eltetted a szendvicset?
• Nálad van a bérleted?
• Elraktad testnevelésre a felszerelést?

Ezek a kérdések akkor segítenek, ha gyors, konkrét információra van szükség vagy a szülő ellenőrizni szeretne valamit. Ezek nem egy hosszabb beszélgetést indítanak el, ez a szülői figyelemről, gondoskodásról szól.

Ha szeretnénk többet megtudni a gyermekünkről, szeretnénk jobban megismerni, és mélyebben beszélgetni vele, akkor nyitott kérdések segítségével tudjuk ezt megtenni.

A nyitott kérdések a hosszabb válaszokkal további beszélgetést indítanak el, több információt tudunk meg a gyermekünkről, mélyebben, jobban tudunk egymáshoz kapcsolódni, jobban meg tudjuk érteni a gyermekünk érzéseit, gondolatait, viselkedését.

Példa: "Mi volt ma a legjobb része a napodnak?" Ezeknél a kérdéseknél a gyermek hosszabban ki tudja fejezni az érzéseit, gondolatait. A gyermek számára ezek a kérdések nem bezárkózást indítanak el, hanem azt éli meg, hogy fontos a szüleinek, érzi, hogy mennyire figyelnek rá, érdeklődnek iránta, a napja, a barátai, az érzései iránt. Ilyen témájú beszélgetések hatására erősödik a bizalom, a kapcsolat a szülő és gyermek között. A hosszabb beszélgetések révén javul a gyermek kommunikációja, megtanulja, hogyan fejezze ki jobban önmagát, az érzéseit és megtanulja mások megértését is.

Hogyan kezdődnek a nyitott kérdések?

• Kérdőszavakkal kezdjük a mondatot: "Mi…?", "Hogyan…?", "Miért…?", "Melyik…?", "Ki?", "Hol?"
• Kérdezzünk élményre: "Mi volt a legviccesebb dolog, ami ma történt veled?"
• Kérdezzünk rá a gyermekünk érzéseire: "Milyen érzés volt, amikor a barátod segített?"

A családterápiás munkám során rendszeresen azt tapasztalom: a szülők panaszkodnak a gyermekükre, hogy nem beszélget velük. Viszont a terápia során én egy "jól beszélgető" gyermekkel találkozom. A szülőknek az óvodáskor idején nem is tűnik fel, de az iskolás korban viszont nagyon szembetűnővé válik, hogy a gyermekkel nem lehet beszélgetni. Úgy gondolom, hogy ebben szerepet játszik az is, hogy az iskola kapcsán a szülők inkább a teljesítményt helyezik a középpontba, és pontosan az ilyen típusú kérdések miatt zárkózik be a gyermek.

Óvoda idején könnyebben megkérdezik a szülők gyermeküket: "Mit játszottatok?", "Milyen foglalkozás volt?", "Mit rajzoltatok?", "Mit gyurmáztatok?". Az iskolában viszont első helyre kerül: "Milyen csillagot kaptál?" "Írtatok-e dolgozatot?", "Jól viselkedtél-e?". Természetesen a szülőknek figyelniük kell a gyermek teljesítményére, viselkedésére, magatartására is, de ne az legyen az első kérdés, hogy írtatok-e dolgozatot, hanem a gyermek érzéseivel, élményeivel, kapcsolataival fontos kezdeni a beszélgetést.

Példák nyitott kérdésekre:

• Iskola után: "Milyen napod volt ma az iskolában?" "Mesélsz valamit, ami tetszett a mai napból?" "Mi tetszett ma a legjobban az órákon?" "Melyik feladat volt a legnehezebb ma?" "Mit tanultál ma, ami érdekes volt?" "Mi volt a legjobb dolog, ami ma történt veled?" "Mi volt a legnehezebb része a napodnak?" "Mi tetszik neked a tanító néni óráin?" "Hogyan telt a szünet?"

• Érzelmekről: "Hogyan érezted magad ma az iskolában?" "Látom, hogy szomorú vagy. Mi történt?" "Hogyan tudok segíteni, hogy jobban érezd magad?" "Mi dühített fel?" "Ma mi okozott örömet?"

• Barátokról, testvérkapcsolatról: "Kivel voltál ma a legtöbbet együtt?" "Miért szeretsz Annával együtt lenni?" "Mi történt pontosan köztetek?" "Hogyan látod ezt a helyzetet?" "Mit gondolsz, mit lehetett volna másképp csinálni?" "Hogyan jöttél ki ma az osztálytársakkal?" "Milyen volt ma a hangulat az osztályban?"

• Családi szabadidővel kapcsolatban: "Mit csináljunk együtt ma este, amihez neked is kedved van?" "Hogyan szeretnéd eltölteni a hétvégét?" "Milyen jó közös programot szervezzünk?"

Mit tegyünk, ha azt látjuk, hogy a jó kérdések ellenére még sincs kedve beszélgetni gyermekünknek?

• Fogadjuk el, hogy nagyon elfáradt az iskolában, hagyjunk időt, hogy pihenjen egy kicsit: "Ha szeretnéd, mesélhetsz róla később is."

• Nem minden gyermek tud rögtön megnyílni, van, akinek ehhez meghitt légkör szükséges, pl. fürdés után, lefekvéskor: "Szívesen hallgatlak, ha van kedved beszélni róla." - vagy oldottabb légkörben vacsora közben

• Nagyon fontos, hogy ne sürgessük gyermekünket, ne "erőszakoljuk rá" minden áron a beszélgetést, tegyük át inkább későbbi időpontra.

Összegzés

A gyermekek nyitottsága nem adottság, hanem válaszreakció: arra reagálnak, hogyan kérdezünk. Ha nyitott kérdéseket használunk, nemcsak több választ kapunk, hanem mélyebb kapcsolatot, őszintébb beszélgetéseket és nagyobb bizalmat is építünk. Néha elég egyetlen jól feltett kérdés, hogy gyermekünk valóban megnyíljon.